Tavaly vettem először részt az iskola alapítványi bálján a szülői közösség tagjaként, így rendkívül szép akartam lenni. Ennek érdekében időben lefoglaltam a helyet a kozmetikusnál és a fodrásznál is, akiknek megígértem, hogy mire megyek már azt is fogom tudni milyen ruhát veszek fel. Ez nagyon fontos ugyanis annak érdekében, hogy színben és stílusban minden stimmeljen. Az élet azonban közbeszólt és a bál előtt néhány nappal le kellett mondanom az időpontokat, mert kislányom beteg lett. ez persze szomorúsággal töltött el, de számomra a gyerekek az elsők, így tudtam, hogy bár magamba sajnálni fogom, akár a bált is lemondom. Anyósom azonban másképpen gondolta, hiszen „véletlenül” megjelent a bál előtti estén és bejelentette, hogy a  hétvégét nálunk tölti. Férjem ekkor mondta, hogy készüljek, hisz másnap bál. Sajnálkozva mondtam, hogy ennek már nem sok esélye van, hiszen nincs fodrász és kozmetikus sem. Persze erre is gondoltak és megszervezték nekem az utolsó pillanatra, sőt még egy akrilhatású matricával és csillámporral díszített zselélakkal is megörvendeztettek.